Az erdélyi konyha egyik leggyakrabban használt fűszere, a tárkony. Kellemes, ánizsos illata igazi kulináris élvezetet ad a húsos és a zöldséges fogásoknak egyaránt. Annyira egyedi ízvilága van, hogy nincs is más növény, ami helyettesíteni tudná.
Általában szárított formában használjuk, pedig a friss tárkony íze jóval aromásabb, mint a szárítotté. Feltéve, ha a dédelgetett növényünk francia és nem orosz. Sokáig nem értettem, hogy a bolti zacskós változatnak miért van olyan jó illata és íze, míg az én kertemben lévőnek szinte semmi. Aztán megtudtam, hogy a tárkonynak két fajtája ismert, az orosz és a francia tárkony, és az utóbbi változat a kedveltebb, mert aromásabb. Azóta már beszereztem az illatos változatot is, de a régi tárkonybokrom továbbra is illusztris helyen pompázik. Ennek az az oka, hogy ezt a kis növényt Trokán Péter művész úrtól kaptam, amikor egy interjú végén megmutatta a kertjét. Így, hiába orosz, hiába ízetlen ez a növény megmarad dísznek.
De mire is lehet használni ezt a fűszernövényt? Levesekben, főzelékekben, ragukban nagyon finom. A tárkonyos csirkeraguleves teljesen új „értelmezést” kap egy kis friss tárkonytól. Mivel eléggé domináns aromája van, így ügyelni kell az arányokra.
A növény eredetileg Közép-Ázsiából származik. Mivel évelő, ezért nem kell minden évben újra és újra elvetni a kertünkben. Meglehetősen nagy helyigénye van, mivel 150 centiméter magasságig is megnő. Legjobban a jó vízelvezetésű talajban érzi jól magát.
Ültetéskor keverjük egy kevés komposztot a földhöz, így biztosítjuk a megfelelő tápanyagot is a növények számára. Ha nem engedjük kiszáradni a földjét, akkor meleg, napos helyeken fejlődik jól. Ősszel vágjuk vissza a növényt, majd jó alaposan takarjuk be a tövét, mert hazánkban a téli fagyok idején könnyen kifagyhat. Évente többször is betakarítható, azonban közvetlenül a virágzás megkezdése előtt rendelkezik a legmagasabb illóolaj tartalommal.
A tárkonyt kétféleképpen is tartósíthatjuk: szárítással vagy fagyasztással. A legtöbb gyógynövényhez hasonlóan ezt is jól szellőző, árnyékos helyre kössük fel kis csokrokban. De le is szedhetjük a leveleket az ágakról, ekkor elég egy tálcára kiteríteni. Figyeljünk arra, hogy túl sok napfény ne érje a leveleket, mert elvesztik ízüket. Ha a levelek már szárazak, finomra őrölve, egy légmentesen záródó edényben jól tárolhatók. Sokan készítenek tárkonyos ecetet. Ez azért is jó ötlet, mivel a savanyú közeg hozza ki legjobban az összes ízaromát és zamatot, amit csak adhat nekünk ez a növény. A kész ecetet salátaöntetekhez, húspácokhoz és mártásokhoz tudjuk felhasználni.
