A nyár közepén járunk, ilyenkorra már minden kiskertben szépen megerősödött a paradicsompalánta és nemsokára be is érik rajta a színes illatos bogyója. Ám ahhoz, hogy szép és főként egészséges paradicsomokat tudjunk szedni róla, szükséges, hogy oda figyeljünk rá és kacsoljunk.
A paradicsom termesztéséhez a sok napfény és víz elengedhetetlen, de ha valóban bő termést szeretnénk, akkor elő kell vennünk a metszőollót is. A paradicsomoknak többféle változata létezik, beleértve a piros, sárga, rózsaszín, zöld és még fehér színűeket is. A növekedésük alapján két fő csoportra oszthatjuk őket: a determinált és a folyton nővő fajtákra. Az úgynevezett determinált növekedésű paradicsomok törpe növésűek és bokrosak. Ezeket sokan azért szeretik, mert nem foglalnak sok helyet, mert egy idő után maguktól leáll a növekedésük. Ezáltal praktikusak lehetnek kisebb kertekben vagy balkonládákban, valamint könnyebb őket gondozni. Azonban folyamatosan nővő fajták is léteznek, amelyek elburjánozhatnak, ha nem szabályozzuk őket. Ezeknél fontos időnként elővenni a metszőollót és alaposan lekacsozni őket. De mi is az a kacs? Ez nem más, mint a hónaljhajtás, ami a paradicsom levél nyelén tör elő. Ezt eső után vagy a reggeli órákban amikor sok nedvesség van a növényben a legkönnyebb egy kifelé törő mozdulattal eltávolítani. De a véletlen balesetek elkerülése miatt, amikor kárt tehetünk a főszárban ajánlatos ezt a műveletet egy éles ollóval végezni. A kacsolással sokkal szellősebb lesz a bokrunk, ami létfontosságú a növények egészségének és a terméshozamot is tudjuk növelni vele. Gyakori problémát okoz még a talaj felől terjedő betegség, ami a földről az öntöző vízzel a vizes talajról kerül fel a levelekre. Ennek megakadályozására vágjuk le a paradicsom főszárról az alsó leveleket az első virágig. Mivel ezek a levelek sokkal kevesebb fényhez jutnak amúgy is, így kevésbé hatékonyak már a fotoszintézisben. Ezek hiányában a felső levelekre és a termésre fog összpontosítani a növényünk, ami megnövekedett terméshozamot eredményez. A kacsolást rendszeresen kell végeznünk mert időről időre újabb és újabb mellékhajtások fognak megjelenni a növényünkön. Van úgy, hogy virágot is hoz rögtön ez a nem kívánt hajtás, amit így már sajnálunk eltávolítani. De ilyenkor is szigorúnak kell lennünk mert ha meghagyjuk akkor ez a kacs további oldalhajtásokat is hoz és mire észbe kapunk már egy nagy átláthatatlan bokrunk lesz. Ez az állapot már néhány hét leforgása alatt be tud következni. Az ilyen bokron aztán sem napfény, sem az eső, vagy a tápoldat nem jut át és még a termés sem tud nagyra növekedni. Ráadásul egy sűrű bokor jobban kivan téve a gombás megbetegedéseknek is, amire sajnos elég fogékony a paradicsom. A folyton nővő fajtáknál ne feledkezzünk meg a karózásról sem! A legóvatosabb kertésznél is előfordulhat, hogy eltöri vagy letöri az addig dédelgetett paradicsomszárat. Ilyenkor sem kell kétségbe esni. Hiszen a paradicsom a leggyorsabban gyökereztethető nővényünk. Csak vízbe kell rakni a letört szárat vagy a lemetszett hónaljhajtásokat és rövid időn belül már szép gyökeres szárdugványt kapunk. Ezzel a módszerrel akár meg is tudjuk a paradicsom töveket sokszorozni. Sok kertész szereti ezt a módszert alkalmazni mert míg a magról történő palánta nevelési folyamat akár 6-8 hetet is igénybe vehet, addig ez a fajta gyökereztetés mindössze két hét. Paradicsomot még a legkezdőbb kertész is tud termelni, ha észbe tartja a bőtermés titkát: napfény, víz és metszőolló.
