A mák egyike a legrégebbi kultúrnövényeinknek, már Egyiptomban is ismerték és használták narkotikus hatása miatt. Hazánkban a karácsonyi bejgli és a hétköznapi mákos tészta, rétes, guba, palacsinta egyik kihagyhatatlan alapanyaga a tölteléket illetően. Nagyon sokan szeretik, ezért igyekeznek is saját maguk megtermelni a kertjükben az éves darálni valót.
Ha mákvetésbe fog valaki, érdemes azt összekeverni homokkal vagy fűrészporral, mert különben nagyon sűrű lesz a máksorunk. Amikor eléri a 3-4 leveles állapotot, akkor jön a máktermesztés neheze, a ritkítás. 6-10 centiméterre kiritkítjuk az állományt, a várható gubónagyság függvényében. Fontos, hogy tavasszal csak tavaszi mákot vessünk. Van a máknak ugyanis őszi változata is. A tavaszi mák egyedfejlődési időszaka 120-160 nap, az áttelelő őszi máké viszont 250–270 nap. Mivel a máktokból 25 féle alkaloida állítható elő, amelyek között van narkotikum, fájdalomcsillapító, altató és köhögést csillapító anyag is, ezért a termesztési körülményeit kormány- és miniszteri rendeletek szabályozzák. Magyarországon csak a lilás, rózsaszínes változat termeszthető szabadon, illetve a kiskertekben, mert 2006. január 1-től a fehérvirágú mák drognak minősül.
Meglepődve tapasztalhatjuk mégis, hogy elég sok kertben látni még mindig a 15 éve tiltott, kábítószer előállításra is alkalmas fehérvirágú növényt. Pedig aki megszegi a rendeletet és rózsaszín helyett fehérvirágú mákot termeszt, továbbra is az ugyanolyan büntetésre számíthat, mintha marihuána előállítására alkalmas kendert nevelne.
Ezért ha mákot szeretnénk termelni, akkor csak engedélyezett, alacsony alkaloid tartalmú, fémzárolt vetőmagot használjunk és kerüljük a saját “fogott” magot. Bár az 500 négyzetmétert meg nem haladó területen saját felhasználásra történő étkezési mák termesztését nem kell bejelenteni, de eladni nem adhatjuk el. A Nébih közleménye szerint az étkezési mák kereskedelmi céllal történő termesztése esetén területnagyságtól függetlenül a termesztő köteles a föld fekvése szerinti illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatal részére a rendeletben szabályozott adatokról bejelentést tenni. A betakarítást követően a termesztő köteles az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal felé bejelenteni a mákszalma és a betakarított mákmag mennyiségét. A mákszalma megsemmisítéséről a termesztőnek nyilvántartást kell vezetni. Amennyiben a termesztő igazolás nélkül hozza forgalomba az étkezési mákot, a megyeszékhely szerinti járási hivatal vagy az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság az étkezési mákot lefoglalja és elrendeli a termesztő költségén való megsemmisítését.
