A Veszprém Megyei Főügyészség keresetének helyt adva az eredeti tulajdoni állapot visszaállításáról döntött a Pápai Járásbíróság olyan termőföldekre kötött csereszerződések, illetve az azok nyomán kötött adásvételi és ajándékozási szerződések kapcsán, amelyek célja a földforgalmi törvény rendelkezéseinek a megkerülése volt.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott célok elérése érdekében a termőföldek adásvétele összetett, többszereplős és időben elhúzódó eljárás. Ez adott esetben oda vezethet, hogy a termőföldet megvásárolni szándékozó személy egy egyébként hibátlan szerződés megkötése esetén sem tudja megszerezni a kiszemelt földterületet, mivel a törvény más, meghatározott feltételeknek megfelelő személy tulajdonszerzését támogatja.
A Veszprém Megyei Főügyészség egy olyan gazdálkodóval szemben indított polgári pert, aki a törvény adásvételi szerződésekre vonatkozó szigorú eljárásrendjét megkerülve, az egyszerűbb eljárási szabályok szerinti és a tulajdonszerzés bizonytalanságát kiküszöbölő cserével szerezte meg különböző földterületek tulajdonjogát.
Ennek lényege az volt, hogy az alperes egy, a tulajdonát képező Pápa-környéki termőföld meghatározott részét más környékbeli termőföldek tulajdoni illetőségére cserélte el, majd röviddel a csereszerződést követően a cserealapot minden esetben visszavásárolta. A résztulajdon megszerzésével a gazdálkodó olyan helyzetbe került, hogy immár a tulajdonostársat megillető elővásárlási jogával élve, a többi társtulajdonossal eredményes adásvételi szerződéseket köthetett, s így a földterületek kizárólagos tulajdonosává válhatott. Az asszony az eredetileg cserealapot képező földet, illetve a csere révén megszerzett földterületeket utóbb hozzátartozóinak ajándékozta.
A főügyészség a keresetét arra alapította, hogy a szerződéseket jogszabály megkerülésével kötötték, és azok szerzési korlátozásba, illetve jóerkölcsbe ütköznek. A szerződési láncolatot elindító gazdálkodón túl a pernek a vele adásvételi, illetve ajándékozási szerződéseket kötő felek is az alperesei voltak.
A Pápai Járásbíróság a keresetet alaposnak találta, majd az alperesek fellebbezése folytán eljárt Veszprémi Törvényszék, mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, mely ellen fellebbezésnek már nincs helye.
